Klímaberendezés vásárlása előtt.

Klímaberendezés vásárlása előtt ajánlatos mérlegelni pár dolgot, hiszen csak a beépítendő környezetnek minden szenpontból megfelelő klímaberendezés fog megfelelő gazdaságossággal, zajszinttel és teljesítménnyel működni, és ezek mind egyformán fontosak az optimális haszálathoz.

Először talán a mindenkit legjobban érdeklő kérdés: a különböző klímák gazdaságossága. Ezt jellemzően az dönti el, hogy az adott klíma milyen hűtőközeggel szerelt, és, hogy inverteres-e vagy sem? (Az inverteres klímák működéséről és a komfort klímákban használt hűtőközegekről külön cikkünkben olvashatnak.) Az alapvető dolgokon kívül az adott klíma gyártástechnológiája is meghatározó. Sokan az energia osztályba sorolást tekintik elsődlegesnek, pedig vannak ennél jobb adatok is. Ezek az E.E.R. (Energy Efficiency Ratio) és a C.O.P. (Coefficient Of Performance).

- EER - Ez az adat azt mutatja meg, hogy a klíma egy egység felvett elektromos energiából, hány egység hűtőenergiát képes előállítani. Tehát, ha egy klíma EER értéke 3,22 az azt jelenti, hogy 3220W a hűtőteljesítménye 1000W elektromos fogyasztás mellett. Egy jónak mondható klíma EER értéke 3,20 vagy annál nagyobb. Minél nagyobb annál jobb.

- COP - Ezt a fűtési hatékonyság meghatározására használják, meghatározása ugyanaz mint az EER. Az értéke mindig nagyobb, hiszen fűtéskor a klíma működésekor keletkező veszteséghő is hozzáadódik. Egy jobb klíma COP értéke több mint 3,60 de az igazán jóké több mint 4. Minél nagyobb annál jobb.

Amint az a táblázatból is látható ha egy klíma EER értéke nagyobb mint 3,20 és COP értéke nagyobb mint 3,60 akkor az A/A energiaosztályba soroltnak minősül, de ezen besoroláson belül is egyre javuló értékekkel találkozhatunk, hála a folyamatos fejlesztésnek.

A helyes klímaberendezés kiválasztásakor először a beépítendő környezetet kell megvizsgálnunk. Abból kell kiindulni, hogy a klíma annak a helyiségnek a levegőjét forgatja meg amibe beépítettük, és eközben lehűti. Fontos tehát tudnunk a helyiségben levő levegőmennyiséget. Ez azonban még csak kiindulási alap, figyelembe kell még vennünk a helyiség jellegét, tájolását, szigetelését, és az egyéb hőtermelő dolgokat is. A tetőtéri helyiség, a könnyűszerkezetes épület, a betonpanel mind olyan épületszerkezet ami az átlagosnál nagyobb hűtést igényel, egy üzlethelyiségben pedig előfordulhatnak hűtőpultok vagy fagyasztók, amik a termékeket hűtik, de a környezetet jelentősen melegítik. Klimatizálás szempontjából hőterhelő egységeknek minősülnek a számítógépek, fénymásolók,kozmetikai melegítő berendezések is, hogy a látványpékségekről ne is beszéljünk.
Alapvetően egy átlagos szigetelésű, lakáscélú helyiség klíma igénye a következő:

Amennyiben nem egyértelmű milyen teljesítményű klíma kerüljön beépítésre, javslom válasszák a nagyobbat. Az árkülönbség többnyire nem túl nagy, a beépítés költsége többnyire ugyanannyi, tehát a végösszeget nem terheli túl nagy mértékben. De biztonsággal üzemel a 40 fokos kánikulában is, meglesz a szakaszos üzeme, illetve inverteres esetén visszaszabályozza a teljesítményt. A kisebb méret vagy nem teljesít jól extrém körülmények között, vagy csak maximális teljesítményen ami érződni fog az áramfogyasztásban is és a klíma élettartamában is. Normál időszakban, 30 fok körüli külső hőmérsékletnél pedig a nagyobb hamarabb hűti le a helyiséget, vagy gyorsabban szabályoz vissza, azaz hiába nagyobb a klíma teljesítménye mégsem fogyaszt több áramot.

Második lépésként következhet a klímaberendezés kiválasztása. A következőkben imerkedjünk meg a főbb klíma típusokkal.:

Oldalfali klíma: Lakossági felhasználásra leggyakrabban az oldalfali klímaberendezéseket választják, hiszen általában a célnak legjobban megfelelők és ezeknek a legkedvezőbb az ára. Egy kültéri egységből és egy beltéri egységből állnak. A klmía beltéri egységét függőleges falfelületre kell szerelni, innen a neve. A beltéri egység beszívja a helyiség levegőjét és lehűtve visszafújja. Ezek a klíma beltéri egységek készülnek hagyományos kivitelben, vagy az igényesebb környezet kiszongálására lehetnek kiemelten esztétikus megjelenésűek is.

Multi klíma: Egy kültéri egységből és 2-5 beltéri egységből álló klíma rendszer. Vannak előre összeállított szettek, amiknél adott a beltéri egységek teljesítménye és darabszáma, és vannak szabadon variálható összeállítások is. Ez utóbbi tökéletesen testreszabható, kiválaszhatjuk a beltéri egységek darabszámát és teljesítményét, majd az ezeket kiszolgálni képes kültéri egységet. Ezt a klímát akkor választják, ha az összes beltéri egység a kültéri egységhez közel kerül felszerelésre, és lényeges szempont az, hogy csak egy kültéri egység legyen a ház falán. Figyelembe kell venni azonban, hogy ilyen multi klímarendszer mindig drágább, minha azonos darabszámú és teljesítményű oldalfali klímákat szerelnénk fel.

Álmennyezeti kazettás klíma: Kazettás álmennyezet fölé szerelhető klíma, aminek az álmennyezettel egy síkban egy takaró előlapja van, gyakorlatilag mindössze ennyi látszik belőle. Ezt a klíma típust leggyakrabban üzlethelyiségekbe, irodákba, bankfiókokba, gyógyszertárakba szerelik, lakásba kevésbé. Az ára lényegesen magasabb az azonos teljesítményű oldalfali klímánál.

Légcsatornázható klíma: Egy kültéri és egy beltéri egységből álló klíma, de a beltéri egység álmennyezet fölé, vagy padlásra kerül beépítésre, és szellőző csőrendszeren keresztül fújja a helyiségekbe a hűtött levegőt. Előnye, hogy egy beltéri egység kiszolgál több helyiséget is, hátránya, hogy a beépítéskor csőrendszert is ki kell építeni.

Harmadik lépés a klíma gyártójának kiválasztása. Itt lényeges kérdés az, hogy az adott gyártónak van-e magyarországi vagy legalább is európai képviselete? Ha nincs, akkor milyen vállalkozás hozza be az ogszágba? A nagy gyártók nevei ebből a szempontból biztonságosak, nyugodtan feltételezhetjük, hogy a Toshiba, Mitsubishi, Panasonic, LG, Samsung, Fujitsu klímákhoz évek múlva is beszerezhetők az alkatrészek, de a kevésbé ismert márkanevek esetén ez már nem ilyen egyértelmű. Talán támpontot adhat, hogy a klíma a gyártó nevét viseli-e, vagy csak valami fantázianevet? A Midea, Gree, Acson, Carrier olyan klímagyártók akiknek ritkábban halljuk a nevét, de ezek is nagy, több ezer dolgozót foglalkoztató gyártók, ezért várhatóan mindig lesz aki képviselje őket, még ha az importőr változik is esetleg. Sokkal kockázatosabbak a többnyire hipermarketekben forgalmazott fantázianeves, olcsó, gyenge minőségű klímák. Ezek között sok olyan van amelyikhez kizárólag a garancia időtartama alatt biztosítanak alkatrészt, esetleg cserélik ezeket, de ha garanciaidő után hibásodik meg a klíma, akkor a tisztelt ügyfél rakja szépen a kukába és vegyen újat.

A klímaberendezések műszaki szempontból lehetnek on-off rendszerűek, vagy inverteresek is. Az inverters klímák drágábbak, de számos előnnyel bírnak a hagyományoshoz képest, és lényegesen gazdaságosabb üzemeltetni őket, mert hosszabb távú használat során az árkülömbözetet meghaladó mértékben olcsóbb a használatuk. A klímaberedezések gyártói ténylegesen már csak az inverteres technológiát fejlesztik, a jövőben egyre nagyobb lesz a részarányuk az értékesített klímákon belül.

A gyakorlatban a magas műszaki tulajdonságú, gazdaságos klímák drágábbak, viszont olcsóbb az üzemeltetésük. Tehát jó 10 évre előre elgondolni, hogy éves átlagban mennyit üzemeltetjük majd klímánkat, és az üzemeltetési költségeket hozzászámoljuk a vételárhoz. Ahogy azt mondják: sokszor az
olcsóbb a drágább.

Tanácsok a klímaberendezés optimális használatához

A felszereléskor úgy kell a klíma helyét kiválasztani, hogy a levegőt ne fújja olyan irányba, ahol rendszeresen tartózkodni szoktak. Ennek oka az, hogy a klíma hűtőfelülete kb 6-8 fokos, a kifúvott, lehűtött levegőé kb12 fokos, és még másfél méterrel a klímától is 16 fok körüli. Nyáron ilyen hőmérsékletű huzatban ülni kifejezetten kellemetlen. Ha a helyiség beosztása ezt nem teszi lehetővé, akkor a lenyíló lamellával kell a kifúvás irányát függőlegesen lefelé irányulóra állítani. Ezen kívül lehet szabályozni a ventillátor fordulatszámát is, ezzel csökkentve a légsebességet.

A klíma beltéri egységét általában a mennyezethez közeli magasságba szerelik. A hideg levegő fajsúlya nagyobb ezért lefele száll, felfelé szorítva a meleget. Ennek következtében, ha 22 fok hőmérsékletet állítum be a klímát, akkor addig fogja a helyiség levegőjét hűteni, amíg a mennyezet közeli beszívott levegő hőmérséklete azt el nem éri. Ez azt jelenti, hogy abban a magasságban ahol személyek tartózkodnak a levegő hőmérséklete hidegebb mint a klímán beállított érték. Ezt célszerű hőmérővel ellenőrizni, és korrigálni a klíma beltéri egységen a hőmérséklet beállítását.

Mivel a klíma beltéri egysége beszívja a helyiség meleg levegőjét, és lehűtve fújja vissza, egy beltéri egység cask egy falakal körbezárt helyiség levegőjét tudja hűteni. Hiába nyílik ajtó egy másik szobába, onnan nem tud meleg levegőt elszívni, tehát hideget sem tud befújni helyette. ebben az esetben csak hőátadással történhet hűtés azaz a klimatizált helyiség levegője hűti a másik helyiség levegőjét. Ez sokkal roszabb hatásfokú hűtést eredményez. Lényeges a két helyiség mérete, mert ha egy nagyméretű klimatizált nappaliból nyíló kis méretű hálót szeretnénk így hűteni, az egészen jó hatásfokú lesz, míg fordítva hatástalan. Javít a helyzeten, ha a klíma beltéri egység az ajtóval szemben kerül felszerelésre.